Szicília szigete

A szicíliai partraszállás fő helyszíne.

Olyan húsz ember szállingózott a levegőben. Az elsők már földet értek, de mi még a zuhanó gépet néztük. Elkezdtem számolni.
-18...19...20...-de számolás nélkül kiszűrtam, hogy nem látom Harleyt.
~Hol van Harley?!- körbe-körbe néztem kétségbeesetten.
Földet értem. Már csak páran voltak a levegőben. Mikor mindenki leért a rangidős, Tom Jonas Alezrdes megszámolta, hogy hányan vagyunk, és mintha keresett volna köztünk valamit, vagy valakit.
-Uram, hol van Harley Ezredes? -nézett mindeki Tomra, mindeki az ő válaszát várta.

A gép zuhant. A törzs legalább 65%-a lángokban égett. Az ejtőernyőm zsinórja beakadt. Már nem a part, hanem a víz fölött voltunk. A pilótafülkéből üvöltéseket hallottam. Egy tőrt fogtam, és elvágtam a zsinórt, amire az ejtőernyő kinyílott, és úgy húztam magam után. Átrohantam a tűzön. A pilóta beszorult az ülésébe.
- Nyugodjon meg! - kiáltottam, és a tőrrel elvágtam a biztonsági övét. Kirántottam az ülésből, és balra kiugrottam vele. Az ejtőernyő jóval később nyílt így ki. Szerencsémre egy nádas közepébe tudtam kormányozni a tenger cápái helyett. Hassal érkeztem a sárba, de a pilóta, és szerencsére én is sértetlenül értünk földet.
- Nagyszerű. Most kereshetem a csapatom... - mondtam, csípőre tett kézzel. Ilyenkor bezzeg nincs nálam egy tiszti telefon sem...

Meg érkeztünk a légi századdal a szigetre. Rögtön megkaptuk a hírt hogy Harley ezredest már felderítő gépekkel kutatják. És a nádasnál piros jelzőfényeket dobtak ki egy parti őrségi gépből amikre fegyvert,elsősegélydobozt és élelmet szereltek. Most alszom egyet majd a gépemmel reggel amikor újra ledobták a jelzőfényeket a csomagokkal én is beszállok a kutatásba.Remélem a barátomra még életben rátalálunk!

Harley ezredes eltűnése felbojgatta az egész századot. Próbáltam őket inkább a támadásra buzdítani, de közben gondoltam Harley-ra is.
- Figyelem! Két darab mentőosztag lesz! Stevenson! Maga veszi át a helyemet!
- Igen, uram!
- Knox, McCarthy, Ryan, Joe és George! Maguk jönnek velem! A többiek az akcióra összpontosítsanak! A másik csapat Bill, John, Webster, Albert és a vezetőjük Miller szakaszvezető! Maguk nézik át a roncs körüli területet észak-nyugat felé! Én csapatommal a nádas felé megyünk! Értették?
Mindenki meglepődve bólintott.
- Nagyszerű! Ja és kerüljék a harcokat, mert most a németek vannak otthon!

Felszálltunk 5 db géppel hogy felkutassuk Harley-t, de nem találtuk ha bár a roncsokra rábukkantunk de ahogy az szétégve ripityára tört nem sok esély volt hogy ott túléljék.Légi megközelítéssel mi nagyon nem tudtuk észrevenni a mozgást a 2m magas nádban de ha kiálltak egy sziklára mi vettük észre őket a leghamarabb. De szerencsére elindítottak egyfajta hajtóvadászat módjára működő mentő csoportot amiben 5m-enként volt egy ember.Egyenlőre még nem találjuk Harley-ékat...

A pilóta jobb kezébe egy erősen rongálódott olasz adó-vevőt tartott. A bal kezében egy öngyújtó volt, amivel két kábelt próbált egymáshoz olvasztani.
- Ezredes úr! Úgy néz ki, ez nem fog menni. - mondta, és letörölte a verejtéket a homlokáról. Levette a bőrdzsekit, amin az "Airbourne" felirat, és egy sólyom volt. Akkoriban, minden pilóta effélét viselt.
- Adja ide! - feleltem, és elvettem mind a kettőt. Egy fehér erősen kormos trikó volt rajtam, a tányérkalap, és a fekete ezredesi nadrág.
- Igaza van, Smith,ez tényleg bukott. - mondtam, és letettem a felszerelést.
~ Egy módon kerülhetünk a gépek látóterületére, akkor, ha magaslatra állunk. De így, itt a fákkal beborított, 2 méteres nádban, semmi esély a menekülésre. Maximum, ha egy szárazföldi raj megtalál, aminek ebben a környezetben aligha 50% az esélye. - gondolkodtam, és egyből meg is osztottam a tervemet Smithel, a pilótával.
- Magaslatra kell jutnunk. Még a támaszponton tanulmányoztam Szicília domborzatát, felszínét és területeit. Ha minden igaz, most körülbelül 15-20 kilométerre lehetünk a tengertől. Ez egy hatalmas lápos, mocsaras és fertős nádas. Ha innen északnyugatra tartunk, akkor egy dombhoz érünk, aminek feltehetőleg csupasz a teteje. Onnan már sokkal könnyeben kiszúrhatnak Harper gépei. - mondtam, és elindultam.
- Kövessen. -

Már 4 napja kutattuk Harley-ékat de semmi nyomuk.De örömünkre pár élelmiszerkészlet eltünt amit remélhetőleg nem az állatok faltak fel.A mentőalakulat a tengertől kezdte a kutatást a domb irányába ez elég nagy terület vollt szoval légi úton folyamatosan ellátmányt biztosítottunk nekik. Félek nem találjuk meg őket élve.

Már nemcsak mi, de már vadászok és zuhanóbombázók is pásztázták a környéket, ide küldtek minden felderítésre alkalmas repülőgépet. Kerestünk egy fél órája de semmi.
-Ez a nádas kib***ott nagy! És sűrű! -monndta a mellettem álló.
-Hát, akkor kikéne vágni valahogy. -válaszoltam vissza.
~Ilyenkor jönne jól egy lángszóró, bár azzal Harleynek is odapörkölnénk, ha megtalálnánk. -mondtam magamban és mosolyogtam egyet.
A sűrű nád visszatartott, hát elkezdtük ritkitani késekkel, de úgy is csak lépésekben haladzunk a közepe felé. Fentről úgy nézhetett ki, mintha egy körlapot termeszek pusztítanának. Kb tíz perc alatt vágtunk át húsz nádszálat. Kiértünk a nád végére de sehol Harley.
-Szerintem a tenger felé kéne tovább kutatnunk, hisz bizonyára már észrevették a repülőket és most nyílt terepre vagy magaslatra tartanak. -mondta egy katona.
Így is tettünk, mentünk tovább.

Már úton voltunk. A nád össze-vissza vágott minket, ahol csak ért. Már néhol a nádas ritkult, és egyre szárazabb lett. Ez azt jelezte, hogy már távol járunk a tengertől. A kezünkkel törtünk utat magunknak, de már lassan fáradni is kezdtünk.
- Már közel lehetünk! - mondtam lihegve, és egy újabb nádat törtem.
- Akkor már jó. - felelt a repülős pilóta. Tovább törtünk, és egy hatalmas nádfallal találtuk szemben magunkat. Egy liánnal és náddal beszőtt fa bunker volt ott. Már elhagyatott, valószínűleg az első világháborúban szolgált szerepet. Mászni kezdtünk a falon, és végre eljutottunk a dombig. Már csak a repülőknek integettünk...

Az egyik pilótánk jelentkezett a rádión a nekünk.
-Itt Shewell23-as 3 embert látok a domb oldalánál!
-Itt Shewell1-es megközelítjük a célt
-Itt Shewell4-es a központnak küldjenek egy kétéltű osztagot a hegy keleti oldalához!
-Itt shewell23-as nagy mennyiségű olasz katonát észleltem és-jé-jé-Jézusom!Kikerülőmanővert!4db légi üteg tüzel rám!
-Itt Shewell1-es ne közelítsék meg a domb É-K-i részét!Kezdjék meg a körbezárási műveletet!
Ekkor a gépek szétszóródtak egyre távolodtak a dombtól és egy részük felfele kezdett haladni.Majd egyik pillanatról a másikra parancsra az összes a célpont felé fordult és elkezdett tüzelni.A fölfele igyekvő gépek elkezdték a zuhanórepülést és ami egy egy bomba rájuk volt szerelve le is dobták. Csak pár német maradt de a nádat sorozva azok is ólommal töltött pulykaként végezték.De ekkor 10 ember igyekezett a domb keleti oldalához .Harleyék ezt észrevéve elkezdtek futni de szerencsére azokat is agyonlőttük.
Harleyékért nemsokára megérkezett a kétéltű osztag.Őket elszállították.Mi pedig a levegőben körözve figyeltük amint megjön a kétéltű lángszórós alakulat Ők hogy nehogy pár német is túlélje elkezdték szénné égetni a nádast.Estére az egész ég szürke füstbe burkolózott csak az alja volt vörös a csapkodó lángoktól.

Harpernek megint sikerült. Ha időben végzünk, hamarosan már századosként irthatja a németeket, a fellegekből. Nem hiába a Harper-féle légierő Amerika legjobb "ezüst madarai". És Knox is följebb léphet majd a ranglétrán. Ha ebben a harcban úgy teljesít, ahogy azt várom, akkor az Amerikai hadtest szakaszvezetőjeként teljesíthet. Nos én? Én most egy kétéltű páncélozott hátuljában ültem, össze-vissza karmolva, vágva, izzadtan, fáradtan. Mellettem a pilóta, aki még mindig lihegett. Ránéztem, és ő, egy halvány mosollyal jelezte, hogy jól van.
A harcok folytatódtak. Egy-két óra pihenés után, csatlakoztam Jonasékhoz. Lassan nyomultunk előre. Ezúttal Monte Casino városkája jelentette a kulcsfontosságú pontot. De most már sokkal nagyobb erősvel kellett számolnunk, mint akkoriban, St. Lô-nál. Sink vezérezredes, reggel 8.26 perckor, amikor már erősen haladtunk át, a "csizmába" értesített minket, hogy szálljunk partra, és egyből menjünk segíteni a Monte Casino-t éppen támadó heves Able, Baker és Charlie századoknak... A parancs adott...

//folyt. köv. Monte Casino Város Környéke//